“Szüleim nagyon szegények voltak, nem volt kihez forduljanak, de keresték a segítséget és a Mozgalomban megtalálták.”
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy szólhatok önökhöz és elmondhatom a Szegények Szolgái Misszionáriusok mozgalmában szerzett tapasztalataimat, hogyan érkeztem ide, hogyan éltem benne, és mit csinálok azóta amióta eljöttem.
Gyerekként azért érkeztem a Mozgalomba, mert a szüleim annyira szegények voltak, munkájuk se volt, nem volt kihez forduljanak, de keresték a segítséget és a Mozgalomban támogatásra találtak. 7-től 12 éves koromig az internátusban éltem és tanultam, azután mint külsős jártam iskolába, tehát otthonról jártam be, amig elvégeztem az általánost, 16 éves koromig. Azután a középiskolai évekre elnyertem egy kollégiumi benntlakást élelmiszer feldolgozási technikumban, amit jó eredménnyel végeztem el.
Nagy kedvem volt továbbtanulni, most az egyetemen teljes erőbedobással mérnöknek tanulok.
Nagyon hálás vagyok a támogatásért amit a Mozgalomban kaptam.
A Mozgalomban kapott oktatás miatt sok barátot veszítettem el, mert „odakint” (a világi szellemre utalva) az egy másik világ. Egyszer beszélgettem Giovanni atyával, azt mondta, hogy „odakint” Szodoma és Gomorra van, ezért sokat gondolkodtam ezen és mindig megpróbálom alkalmazni azt, ami helyes.